2014. április 18., péntek

55.RÉSZ: Horan family

S02E02

Március van. Három hónap telt el azóta, hogy Niall megcsókolt ott éjfélkor. Azóta nem is beszéltem a srácokkal, csak Joshsal.Pár hete pedig levelet kaptam, ami nagyon meglepett: Greg Horan volt a feladó. Mikor kinyitottam a borítékot megláttam, hogy Denise-szel való esküvőjükre vagyok meghívva. Eleinte hezitáltam, mert tudtam nagyon jól, hogy Ő is ott lesz. De Dani se lesz itthon akkor és Deniset és Greget is kedvelem, így hát úgy döntöttem elmegyek Mullingarba. Az esküvő előtti napokban már összapakoltam, 26-án pedig délelőtt ment a gépem először Londanba, utána Londonból Dublinba. Oda Greg jött el értem. Egy órás út után Mullingarban voltunk. Annyira elfáradtam mire megérkeztünk, hogy a késői ebéd után, miután Denise felkísért a vendégszobába, lefeküdtem és elaludtam.
Nagy nevetésekre keltem fel később. Kint már sötét volt, elég sokat aludhattam. Mindenféle hangot hallottam. Felkeltem, megigazítottam a hajam az ujjaimmal, majd megindultam, le a lépcsőn.Lefele már hallottam Niall hangját. Egyre nagyobb léptekkel mentem le, épp csak nem estem le a lépcsőn, majd ösztönből Niall nyakába ugorttam.
-Niall! - mosolyogtam.Éreztem, ahogy visszaölel ő is és hümmög a nyakamba. Boldog voltam, ezer éve nem öleltem őt meg. Most pedig rajta csimpaszkodok kismajom módjára. Letett engem a földre és mosolygott.
-Anna. Már úgy hiányoztál.
-Na majd később beszéltek, most együnk, mert elhűlik a vacsora! - mondta Denise és betessékelt mindenkit az ebédlőbe.
A vacsora kellemes hangulatban telt és az étel is finom volt. Vacsora után mindent elpakoltunk. Boby elment aludni, Greg és Denise szintén. Felmentem a szobámba és átöltöztem pizsamába, majd vissza le a nappaliba. Hallottam, hogy a legfiatalabb Horan épp a konyhában csörög, így odamentem.
-Niall?
-Igen?  - megfordult, két pohárbor volt a kezében. - Van kedved beszégetni?
-Ooh, igen.  - bementünk a nappaliba és leültünk a kanapéra.  -  Miújság, mesélj!
-Szakítottunk Kate-tel. -Ááh, igeeeen!  - Már nem volt jó a kapcsolatunk, folyton követelőzött és agresszív volt...még az ágyban is.
Mikor ezt kimondta, elfordítottam fejem. Hamar eltűnt a mosolyom.
-B-bocsánat Anna.Ezt nem kellett volna.
-Semmi baj. Napokig elnéztem, ahogy szereted, öleled, csókolod, még egy este azt is hogy ti... azt csináljátok. Szóval semmi baj. - Hamisan mosolyogva felnéztem rá.
-Neked, neked volt valakid?
-Már hogy lett volna. Mindvégig, mindvégig téged szerettelek. -  fakadtam ki.
-És most? - kérdezte halkan, szinte suttogva. Mély levegőt vettem.
-Elég fájdalmat okoztál már ahhoz, hogy ne szeresselek, de valami mindig megakadályoz abban, hogy elfelejtselek. Valami. Nem tudom, hogy az agyam vagy a szívem.
-Kettőnk emléke. Valószínűleg az a sok jó dolog, amit együtt csináltunk. -  megfogta kezem és dörzsölte. Zavart voltam, ha bármit is akartam volna mondani, csak értelmetlen szavakat mondtam volna. Inkább megittam a bort, elköszöntem és aludni mentem. 

7 megjegyzés:

  1. Hogy vagy képes a legjobb résznél abbahagyani??*o* Továbbra is imádom;)
    ~Egy olvasó

    VálaszTörlés
  2. Továbbra is pocsék....összehányt mondatok, értelmetlen kifejezések, pocsék fogalmazás, nulla leírás...magyarul nekem "száraz". Sajnálom de még sokat kell gyakorolnod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Továbbra...vagyis életedben először, úgy igazán felvállalhatnád hogy ki a fene vagy te, bár kicsit sem érdekel. Melesleg megnézném a te írásaidat, fogalmazásaidat, ha vannak, hogy te mit produkálsz. ;)

      Törlés
    2. Nyugodtan megnézhetnéd, mert biztos többet produkálok, mint ő.

      Törlés
    3. És igen jól látod, ott a nevem. Mellesleg azért kezdtem el olvasni, mert az alaptörténet megterszett. Fejlődött az írásod egy kicsit, viszont megint leesett a blog színvonala. Csalódtam.

      Törlés
    4. Én kérek bocsánatot....Na mindegy! Egyezzünk meg. Vége lesz a sulinak, nyugodj meg, lesznek új, izgalmas és érdekes részek :)

      Törlés
  3. Ha kritizálsz akkor névvel tedd! És ha nem tetszik..akkor miért is olvasod?!

    VálaszTörlés